Ohh igen, szenvedek. Nagyon. Van itt ez a 10 napos szünet és én már sírógórcsőt kapok tőle és a napokat számolgatom, hogy mikor tolhatom már be a pofikámat az iskolába. Beteg egy érzés vágyni utána. De tényleg. Csakhogy nekem ennyire katasztrófális szünetem még nem volt. Fájdalmas, hogy mennyire nincs mit csinálnom. Elunom az életemeeeet... Szörnyű. Eddig mindig mentem, csináltam, stbstb, most meg már lassan egy hete itthon rohadok és a semmittevés már az agyamra megy. Más se a sorozatok, se a szerepjáték nem tud dobni a hangulatomon. Az előbb már annyira untam a fejem, hogy ÖNSZÁNTAMBÓL elmentem és kiporszívóztam az egész házat. Szörnyű.
-A karom zsibbad, mert reggel kaptam ilyen izé, HPV védőoltást.
-Unom a gépet.
-Nincs mit csinálnom.
-A halálomon vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése